Országúti kerékpár

 

Az országúti kerékpár az egyik legrégebbi stílus, mióta a lábbal hajtott kétkerekűek léteznek. Mondhatni egyidősek a versenyzéssel. Célja a lehető legkisebb tömeg mellett a minimális légellenállás, és az ezek segítségével elérhető legjobb köridő, a legnagyobb sebesség.  Az országúti kerékpár ennek köszönheti létét.

Kezdetben az országúti kerékpár acél vázú, egyszerű felépítésű kerékpár volt. Később, amikor már elérhető technológia lett az alumínium megmunkálása, elkezdték használni ezt a könnyű anyagot a vázak, kerekek, és utána szinte minden alkatrész könnyítésére. Nem csupán a mai középkategóriás, de szinte a beugró modellek is kivétel nélkül ebből készülnek.

A fejlődés, az űrkorszak elhozta a szénszál használatát, ez megjelent az országúti kerékpár gyártásában is, így ma már sorozatgyártásban készült 6-7 kg  menetkész-tömegű bringákat is megvásárolhatunk, persze ha kedvünk és "tehetségünk" is van hozzá.

A további fejlődések során az országúti kerékpár villája volt az első alkatrész, mely részlegesen vagy teljes mértékben karbonból készült. Ezt követték a vázak, majd a kiegészítők, mint például az országúti kerékpár legjellegzetesebb alkatrésze, a kormánya. Az országúti kerékpár "koskormánya" a kos csavart szarváról kapta nevét. Praktikussága vitathatatlan, hiszen segítségével érhetjük el a legoptimálisabb pozíciót a kerékpáron, ami a leggyorsabbá tehet.

Ez a testhelyzet idősebb korban, vagy egészségügyi problémákkal küzdők számára nagyon kényelmetlen lehet, és mivel a gyártók is rájöttek, hogy nem minden "országútis" akar versenyezni, ennek megoldásaként született meg a túra, vagy touring országúti kerékpár, ami hosszabb fejcsővel rendelkezik, ezért kormánya is magasabban van, így biztosítva kényelmesebb üléspozíciót.

Az országúti kerékpár másik jellegzetessége a vékony gumival szerelt 622-es, vagy más néven a 28-as kerék. Régebben, főleg az olasz vidéken, rengetegféle szabvány létezett, nem sikerült közös nevezőre jutnia a gyártóknak, mindenki megmaradt a saját elképzelésénél. Ma már a legtöbb embernek, -aki hallotta az országúti kerékpár fogalmat-, a 23-622 méret jut eszébe, ha a kerékméretről kérdezzük. Ez egy általános méret, de emellett létezik keskenyebb és komfortosabb, ballonosabb gumiméret is.

Az országúti kerékpár másik jellegzetessége a fék- váltórendszere. Egy mai országúti kerékpár úgynevezett fékváltókarral van szerelve, ami azt jelenti, hogy a fékkarral a váltót is lehet működtetni a megfelelő irányba történő mozgatással. /Alacsonyabb árú modellek esetén a fékkaron elhelyezett kiegészítő kar, vagy karocskák segítségével./ Ez rendkívül praktikus, mivel az országúti kerékpár nagyon gyors jármű, nem lenne ésszerű és célszerű az alsó vázcsövön elhelyezni, ahogyan az a régi időkben történt. Akkoriban minden váltáshoz le kellett nyúlni, ehhez elengedni a kormányt, ami bizony nagyon lassította a versenyzőket. Hasonló jellegzetessége az úgynevezett patkófék is, ami a technológia fejlődésével sokat javult, elvét követve mégis régi tartozéka a kerékpárnak. Persze ma már itt is elérhető a nehezebb, de mégis nagyon divatos és igen hatékony tárcsafék is. Bizonyos versenyeken azonban balesetveszélyesnek titulálják, és nem engedélyezik használatát.

A versenyeken résztvevő minden országúti kerékpár szigorú szabályrendszernek van kitéve, amit az UCI felügyel, ezért amennyiben szeretnél versenyen indulni kerékpároddal, mindenképp tájékozódj erről időben! Ma már a legtöbb kerékpáron logóval ellátott matrica jelzi leendő tulajdonosának, hogy az a bringa megfelel a szabályoknak.